Amikor belekezdünk egy kapcsolatba minden hiper-szuper. Elöntenek a hormonok, jön a „Lila köd” effektus, és minden oly idilli. Ebben a stádiumban két dolgot tehetünk. Az első megoldás nagyon egyszerű, és kényelmes. Nem teszünk ugyanis egyebet mint nyálcsorgatva belelebegünk ebbe a kellemes, puha, vattacukor illatú rózsaszín felhőbe. Általában a legtöbben ezt teszik, hiszen ez annyira jó, annyira komfortos, annyira varázslatos. Mi mást is tehetnénk, mint kiélvezzük ennek a lebegésnek minden percét.

Aztán viszont eljön az ideje annak, hogy kidurran ez a hatalmas rózsaszín lufi, és mi kurvanagyot zuhanunk vissza a földre. Általában ez az a rész ami a kapcsolatok végét is jelenti egyben.

Na de..Mi a másik lehetőség? A másik ...

Nagyon érdekes és katartikus élmény az, amikor minden kirakós a helyére kerül, és összeáll a kép. Hosszú éveken keresztül kerestem az utam, és ebben a keresgélési folyamatban rengeteg mindent tanultam. Mindent olyan célzattal, hogy na majd ez lesz az amit keresek, ez lesz az én utam. De sajnos egyiknél sem éreztem azt, hogy ez lenne az, és ez kissé mindig csalódottsággal töltött el. Tanultam elképesztően sok mindent, Reiki, Tantra, Ayurvéda, lélekringatás. Tanultam a csakrákról, a marma pontokról, a merediánokról stb. Aztán egyszer csak villámcsapás szerűen találtam rá a hangterápiára, és jöttem rá, hogy ez az amit mindig is kerestem, ez lesz az a bizonyos út. (Írok majd erről is bővebben)

Igen ám, de közben maradt bennem egy ...

A sarkon beforduló sosem látott ismerős,
A szemeinkben csillanó extázis,  
A tegnap összes jelenléte,
A zsugorodó kinti világ,
Az elemi, tiszta vágy,
A huncut mosoly a szád sarkában,
A gyermeki, őszinte öröm,
A tisztáson árválkodó pipacs,
Az összeérő testek indaként fonódása,
Az érintés vágya,
A felfalás dinamikája,
Az állon végigfolyó gyümölcs leve,
Az elemi beengedés,
A kérdés nélküliség,
Az illatok takarójába bújása,
A mocsár szívó hatása,
A csípő légtornásza,
A szabadon szálló madár szárnya,
A céltalan jelenlét burka,
Mennyi terv nélküli lélegzetvétel,
…

Szex szerelem, érzelmek nélkül

Mi az, ami örök és változatlan egy párkapcsolatban, szexuális kapcsolódásban? Én. Én mindig benne vagyok. Az éppen aktuális szexualitásommal, szintemmel. A szerelem, a lila ködön túl is, az az érzés van, hogy jó vele. Jó minden, mindent megbeszélünk, mindent átélünk, nincsenek tabuk. Meg tudom mutatni magamat, a testemet és a lelkemet is. Igen, ez az ideális eset. Sajnos a legtöbb szerelem a jövőben játszódik. „Örökké tart, szeret, nem hagy el, nem hagyom el, hűség van, jobb lesz a szex, majd a gyerek összetartja, tervek jövő hétre, jövő évre, stb. Ez mind lehet hazugság, önámítás, a másik ámítása. Ez mind a jövőben játszódik, de mi van most? A jelenben? A mostban csak én vagyok és ...

Amiért meg kell dolgozni, azt tudjuk értékelni. Amibe energiát tolunk, az értékes. És valljuk be, magunkba toljuk a legtöbbet, azt kellene első körben felértékelni. És a felértékelt önmagamhoz tud kapcsolódni egy szintén felértékelődött másik. Amikor a másikat magam fölé helyezem, csak bálványként imádom.

Nem arra van szükségünk, hogy bálványokat imádunk, hanem hús-vér élményekre, szerelemre, bizonyítékra, bizalomra, istennő vagyok érzésekre. Aki mellett ezt érezzük, ott a helyünk, mindegy, hogy meddig tart. A másik is annyira fog értékelni, amennyire te saját magadat, a bálványimádat ezt az érzést sosem hozza el.

Ha hozzám, mint felértékelődött nőhöz kapcsolódni akar egy magát semmire sem tartó ember, akkor ott meg ...

Istennő vagyok és szolga. Mindkettőre szükségem van, mindkettő én vagyok, mindekettő bennem van, mindkettő teremt nekem.

Vannak emberek akiknek csak egy csaj vagyok a sok közül, egy halvány pont a tömegben. De van olyan akinek, ha meglátom a szemében magam, akkor egy Istennő tükröződik vissza. Különleges dolog Istennőként látni magunkat, és nem gyakran adatik meg. Főleg nem a mai világban, amikor a legtöbb ember számára, csak egy darab hús vagy, vagy mindössze egy újabb strigula.

Istennőségemet megélni különös kegy az élettől, hálás vagyok tehát minden percért. Ugyanis, ha megtörténik akkor képes vagyok teremteni. Érzem az erőt, a hatalmat, azt, hogy módomban áll írányítani a körülöttem zajló történéseket. Különlegesnek ...

Kinek ismerős az a szituáció, amikor egy olyan partnerrel hoz össze minket a sors egy nagyon mély lelki kapcsolódásban aki fetreng a saját szarában? Vergődik, szenved, bele van ragadva egy helyzetbe stb 
Én a saját bőrömön tapasztaltam meg nemrég ezt a jelenséget, és a környezetemben is elszaporodott az ilyen típusú kapcsolódások száma. Ez igazából csak annyit jelent, hogy ezzel most dolgom van, de azt hiszem kezd bennem tisztázódni az, hogyan lehet egy ilyen élethelyzetet a lehetőségekhez képpen a legjobban kezelni.

Nekem 2 választásom van az adott szituációban. Az egyik, hogy elfogadom azt, hogy ő szarban fetreng, vagy az, hogy nem fogadom el, és egyszerűen kilépek. Namost, ha tényleg mély és intenzív a kapcsolódás az utóbbit elég nehéz ...

Először is nézzük külön külön a szavakat. Mi a szexualitás? Ami nagyon fontos, hogy nem egy szexuális aktus. Kérdezgettem, beszélgettem a témában, és sok olyan véleményt kaptam, hogy a szex akkor jó ha pont nem tudatos, ha szenvedélyes és ösztönös. Igen, ezzel nem vitatkozom, csakhogy a szexualitás mint fogalom ennél sokkal többet jelent. A szexualitás magában foglalja az egész utat amit megtettünk az első bátortalan önkielégítéstől kezdve a tapasztalásokon keresztül egészen mostanáig. Benne vannak az élmények, a traumák, a hitrendszerek, a fantáziák, megélések amiken keresztül kialakultak a preferenciáink, vágyaink. Ez egy elképesztően komplex fogalom, amelyben megannyi tudattalan dolog bujkál, amik ha felszínre jönnek egyre ...